Általános Nyelvészeti és Anyanyelvi Nevelési Szeminárium

Oktatók

Általános Nyelvészeti és Anyanyelvi Nevelési Szeminárium

E sajátos elnevezésű és sajátos szemléletet tükröző szeminárium a szemináriumi struktúra kialakításkor jött létre.

Sajátossága az, ami a "pécsi modellt" mindig is jellemezte: a "tudósképzés" és a nevelőképzés szoros kapcsolata. Ennek egyik megnyilvánulása, hogy az elméleti nyelvészek és a jövendő potenciális magyartanárai számára azonos nyelvészeti alapokat biztosítunk, mégpedig a még Szépe György professzor által megalapozott és Alberti Gábor professzor által kiteljesített módon: a modern nyelvészeti ismereteknek a tanárképzésbe való integrálásával. Ezzel egyrészt - a szakmai képzés igényességének és korszerűségének biztosításával - hozzá akarunk járulni a pedagógus szakma presztízsének növeléséhez; másrészt a majdani elméleti nyelvészeti kutatóknak is tapasztalatot és lehetőséget szeretnénk biztosítani a nyelvész szakma gyakorlati felhasználhatósága terén.

A szeminárium két specializációt működtet: az Általános nyelvészetit és az Anyanyelvi nevelésit.

Az Általános nyelvészeti specializációban az oktatás alapját néhány olyan kurzus jelenti, ahol arról gondoskodunk, hogy bölcsész hallgatóink megfelelő matematikai-logikai-számítástechnikai alapokkal vérteződjenek fel. Majd bemutatjuk a modern nyelvészet témáit és irányzatait. A legjobb hallgatóinkat a szemináriumon folyó kutatómunkába is bevonjuk (ezt számos OTDK-siker is tanúsítja az utóbbi tíz évben) , mely elsősorban az (OTKA támogatta) GeLexi Elméleti és Számítógépes Nyelvészeti Kutatócsoporthoz kötődik. A kutatott témák: magyar transzformációs generatív szintaxis, nemtranszformációs generatív szintaktikai kutatások, modellelméleti, lexikai és (dinamikus) diskurzusszemantika, számítógépes nyelvészet.

Az Anyanyelvi nevelési specializációban jelenleg két, egymással szorosan kapcsolódó projekten dolgozunk: mindkettő a modern nyelvészeti ismeretek oktatási hasznosítására irányul. Az egyik a tanárképzés számára kívánja hozzáférhetővé és gyakorlati módon, a "kompetenciaalapú képzésnek" megfelelően feldolgozhatóvá tenni a modern generatív nyelvészetben felhalmozott, de a pedagógusképzés számára kellően ki nem használt tudást.

A másik egy modern, generatív nyelvészetre alapuló közoktatási anyag létrehozásán dolgozik, Mindkét területen számos konferencia-előadást tartottunk, számos publikációnk jelent meg, az előbbihez egy HEFOP-pályázat támogatását is elnyertük.

dr. Alberti Gábor

1963-ban születtem Budapesten. Itt végeztem alap- és középfokú tanulmányaimat (Németvölgyi úti Általános Iskola, óbudai Árpád Gimnázium).

1988-ban matematikusi diplomát és felsőfokú angol szakfordítói diplomát szereztem a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán. 1990-ben alapfokú állami nyelvvizsgát tettem német nyelvből.

1986-ban kezdtem el a nyelvtudománnyal foglalkozni, egyéni szakos matematikus hallgatóként. 1988-ban védtem meg szakdolgozatomat az ELTE TTK Valószínűségelméleti Tanszékén. 1989 tavaszán még elindulhattam az OTDK versenyen immár nyelvtudományi területen, és I. díjat nyertem.

1988. szeptember 1-től 1991. augusztus 31-ig a Tudományos Minősítő Bizottság ösztöndíjasaként nyelvészeti kutatásokat folytattam a MTA Nyelvtudományi Intézetében É. Kiss Katalin szakmai vezetésével.

1988. szeptember 1-től 1990. augusztus 31-ig levelező ösztöndíjas voltam, miközben az "Alkalmazott Logikai Laboratórium" Számítástudományi Kutató Fejlesztő Kisszövetkezetnél dolgoztam: a modern szintaktikai és szemantikai eredmények számítástudományi felhasználásának lehetőségeit kutattam.

1991. szeptember 1-től dolgozom a (J)PTE BTK Nyelvtudományi (korábban Magyar Nyelvi) Tanszékén, egyetemi tanársegédi, adjunktusi, docensi, majd tanszékvezetői egyetemi tanári beosztásban.

1992 szeptemberében nyújtottam be a TMB-nak a kandidátusi értekezésemet Model t: A Formal Theory of Thematic Roles címmel (angol nyelven).

1993 júniusában került sor a védésre, amelyet követően a nyelvtudomány kandidátusává nyilvánítottak. Félszáz oldalas ismertetésre 1994?ben nyílott lehetőségem. 1994-ben ajánlatot kaptam az értekezés könyv alakban való megjelentetésére is a frankfurti székhelyű Peter Lang tudományos kiadótól az egyik opponensnek, Kertész Andrásnak köszönhetően. Az 1995-1996. akadémiai évben egy tízhónapos Telegdi Zsigmond Ösztöndíjnak köszönhetően megírtam az említett könyvet, amely 1997 októberében jelent meg Argument Selection címmel 204 oldalas terjedelemben a fenti német kiadónál.

1998. szeptember 1-től 1999. január 31-ig a Holland Királyi Akadémia wassenaari kutatóközpontjában (NIAS: Netherlands Institute for Advanced Study in the Humanities and Social Sciences) Magyar Fellow megbízást nyertem. A NIAS Magyar Fellow-jaként elsősorban diskurzus-szemantikai kutatásokat folytattam, illetve annak lehetőségét kerestem, hogy hogyan lehetne a dinamikus szemantika eredményeit egy (nem-transzformációs) generatív grammatika morfoszintaktikai eszköztárával kiegészíteni.

Az 1999. elején a pécsi Nyelvtudományi Doktori Programhoz benyújtott habilitációs értekezésemet is Wassenaarban állítottam össze, a diskurzus-szemantikai témakörben született cikkekből. 2000. május 19-én került sor a nyilvános habilitációs vitára, amely sikerrel zárult. Ennek alapján nyújtottam be egyetemi tanári pályázatot a PTE-re, amely szintén sikerrel járt, és 2002. júliusában kineveztek a PTE BTK egyetemi tanárává.

1999 februárjában bekerültem a Casper de Groot által vezetett Dutch-Hungarian Language Contact c. projektum Henk van Riemsdijk irányította szekciójába. E szekció munkájának részeként öt műhelykonferencián vettem részt; illetve az ötödiknek szervezője voltam Pécsett. A maradandó eredmény: egy 2004-ben a rangos Benjamins kiadónál megjelent könyv, amelynek egy félszáz oldalas fejezetét én írtam.

1999. szeptember elsejétől pécsi képviselője és koordinátora voltam a Soros-FEFA által támogatott Budapest-Szeged-Pécs "nyelvészhálónak". E program keretében kurzust tartottam Budapesten és Szegeden is. A harmadik évben pedig a mi tanszékünk látta vendégül a budapesti, szegedi és debreceni hallgatókat, illetve érdeklődő kutatókat.

2002-ben főszervezője voltam a Pécsett megrendezett 7th Symposium on Logic and Language című nemzetközi konferenciának, valamint egy holland kutatóval (Paul Dekkerrel) és egy tanítványommal (Balogh Kata) társszerkesztője a Proceedings kötetnek.

2001-ben elméleti és számítógépes nyelvészeti kutatócsoportot alakítottam GeLexi néven, amelynek eredetileg négy tagja volt: Viszket Anita, aki sikeres munkahelyi védés után PhD-értekezésének a megvédésére vár, Kleiber Judit nyelvtudomány - matematika - számítástechnika végzettségű doktorandusz, és Balogh Kata, aki jelenleg az Amszterdami Egyetem (UvA) doktorandusza. A kutatócsoport szerény anyagi hátteréhez képest (egy OTKA-projekten alapul) meglepően sikeres volt: számos külföldi konferencián bemutatkozási lehetőséget kaptunk a szegedi számítógépes nyelvészeti konferenciákon kívül (pl. Göteborg, Düsseldorf, Mexikóváros, Edinburgh, Málta).

Kleiber Judit mellett például Farkas Judit doktori témavezetését végzem a PTK BTK Nyelvtudományi Doktori Iskolájában, valamint folyamatos tudományos együttműködésben vagyok Ohnmacht Magdolna volt tanítványommal, aki jelenleg a szegedi doktori iskola hallgatója. Valamennyien egykori országos díjazottjai a tanszéki tudományos diákköri csoportnak. Itt említem meg, hogy 2002-ben sikeresen megvédte PhD-értekezését első témavezetettem: Medve Anna; 2005-ben pedig Kárpáti Eszter.

1999. január elsejétől négy éven keresztül Széchenyi Professzori Ösztöndíjban részesültem, majd a 2003/2004. akadémiai évben Hajdú Péter Vendégkutatói Ösztöndíjon voltam a MTA Nyelvtudományi Intézetében. 2005. február 28-án benyújtottam az ennek keretében megírott akadémiai doktori értekezésemet, amelynek könyv alakjában való megjelentetésére K. Jaszczolt sorozatszerkesztőtől ajánlatot kaptam az Elsevier CRiSPI könyvsorozatában; jelenleg a felkért bírálók részletes véleményét várom.

[az oldal tetejére]

Kleiber Judit

SZEMÉLYI ADATOK
Név: Kleiber Judit
Munkahely: Pécsi Tudományegytem Bölcsészettudományi Kar Nyelvtudományi Tanszék
Beosztás: egyetemi tanársegéd
Születési hely: Siófok
Születési idő: 1977. december 10. Lakcím: 7633 Pécs, Jedlik Ányos út 3/B. II.em. 9.
Telefon: 30/307-3715
E-mail: kleiberj@btk.pte.hu

TANULMÁNYOK
2002- Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Nyelvtudományi (Alkalmazott nyelvészeti) Doktori Iskola
2002. júl. főiskolai oklevél (matematika-számítástechnika szakos tanár)
2002. jan. egyetemi oklevél (magyar irodalom és nyelv szakos bölcsész nyelvtudomány súlyponttal, általános nyelvészet és anyanyelvi nevelés specializáció)
1998-2002 Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar, matematika-számítástechnika szak
1996-2002 Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, magyar szak
1996 gimnáziumi érettségi bizonyítvány
1992-1996 Rudnay Gyula Gimnázium, Tab

Nyelvismeret
angol középfok (állami "C" típusú nyelvvizsga 1996, 1997)
olasz alapfok

SZAKMAI TEVÉKENYSÉG
Oktatás: Nyelvészeti bevezetés, Hangtan, Fonológia, Magyar mondattan, Logika I-II, Formális generatív grammatikaelmélet I-II, Algebrai struktúrák a nyelvleírásban, Számítógépes morfofonológia, Anyanyelvi nevelési olvasószeminárium, A magyar nyelv rendszere, Általános nyelvészet az anyanyelvi nevelésben
Kutatás: Számítógépes nyelvészet: GeLexi és LiLe kutatócsoportok tagjaként totálisan lexikalista nyelvelemző program fejlesztése
Dinamikus szemantika

[az oldal tetejére]

Projektek

GeLexi

Részletes kutatási terv

A TÉMA

Mint a projekt címe is mutatja, az interpretáció szemantikai problémája áll tervbe vett kutatásunk középpontjában, közelebbről a dinamikus szemantika reprezentacionalista ágának felfogásában (ld. pl. Kálmán és Rádai 2001, Kamp 1981, Kamp et al. 2004). Maga a projekt azonban a nyelvtudomány területeit rendkívül szerteágazóan kívánja érinteni, megközelítésünk karakterisztikus vonása gyanánt. A formális szemantika egyik sarokköve (és mind a mai napig egyben központi problémája is, ld. Kálmán 1994), hogy az interpretáció kompozicionális kapcsolatot létesítsen a szintaktikai egységek és a jelentéstani egységek között (Dowty et al. 1981). Ez a követelmény legalább annyira szól a szintaxis megválasztásáról, mint a szemantikáéról. Lerögzítve tehát egy adott szemantikai rendszert, kereshetjük hozzá az ideálisan társítható szintaktikai struktúrát. Azt állítjuk (pl. Alberti és mtsai. 2002a, 2003), hogy a fent már említésre került Hans Kamp DRT-jéhez egy Karttunen (1986) "radikális lexikalizmusán" is túllépő "totális lexikalizmust" megvalósító szintaxis illeszkedne "izomorf" módon - eljutottunk tehát oda, hogy számos kulcskérdést a lexikai komponens területén kell vizsgálnunk és megoldanunk. A lexikai egységek azonban ideálisan nem is a szavakhoz társítandóak, hanem a legkisebb jelentéssel bíró nyelvi egységekhez, a morfémákhoz (ld. Alberti et al. 2002b). Számos kérdésünkre tehát a hagyományosan a morfológia birodalmába utalt területeken kell megkeresnünk a választ. Felfelé elindulva a nyelvtudomány szféráiban arra kívánunk rámutatni, hogy a modern formális szemantika kezdi bekebelezni a hagyományosan informális pragmatika és szövegtan leírási területeit (pl. Asher és Lascarides 2003). Messzemenőkig egyetértünk az imént említett szerzők "Szegmentált" DRT (SDRT) nevű elméletének azzal az alapeszméjével, miszerint egy mondat csupán egy több mondatos szövegkörnyezetben nyerhet jelentést, amelyben formálisan is számot adunk az egyes mondatokat összefűző retorikai kapcsolatrendszerről. Ennél is továbbmegyünk: egy mondat jelentését egy olyan "élethossziglani" DRT-kiterjesztésben tartjuk leírhatónak (Alberti 2000, 2004a), amelyben a Kampéhoz hasonló DRS-szerű diskurzusreprezentációs struktúrák elsődlegesen nem a mondatot magában foglaló diskurzushoz, hanem a diskurzust interpretáló hallgatóhoz rendelődnek, és annak születésétől épített információállapotát gazdagítják / módosítják. Más kutatások arra mutatnak rá (pl. Benz 2000), hogy egy mondat interpretációja a beszélő és a hallgató(k) kölcsönös tudásán is múlik; egy "reális" interpretációs rendszernek tehát "kölcsönösnek" (REciprocal) és (And) "élethossziglaninak" (Lifelong) kell lennie egyaránt (Alberti 2004b, 2005): az angol nagybetűkből így jön ki a 'ReAL' rövidítés. Egy elmélet egzaktságát az általa kínált reprezentációk formalizálhatósága, azt az azokhoz vezető eljárások algoritmizálhatósága, ez utóbbit pedig a számítógépes implementálhatóság igazolja: így jutottunk el az eddigiekben általunk kifejlesztett morfoszintaktikai és diskurzusszemantikai rendszerek számítógépes nyelvészeti feldolgozásának gondolatához. A legtisztább eset az, amikor egy számítógépes alkalmazás bemeneti és kimeneti oldalán egyaránt természetes nyelvi mondatok állnak: ez a gépi fordítás feladata, amin (más alkalmazásokkal együtt) tovább szeretnénk dolgozni (ld. pl. Alberti és Kleiber 2004, Alberti, Kleiber és Viszket 2004a-b). A soron következő lépés a magyar mondat összetett operátorzónaként funkcionáló "bal perifériájának" implementálása, tehát intonációra vonatkozó kérdésekkel is szembe kell majd néznünk.

ELŐZMÉNYEK (nemzetközi, hazai, helyi)

Ami a formális szintaxistudomány számára Noam Chomsky, az a formális szemantikaelmélet számára Richard Montague (ld. pl. Dowty et al. 1981). Mind a mai napig a szemantika alapkérdéseire keresett válaszokat az eredeti Montague-féle javaslatokhoz képest ítélik meg és helyezik el a szakmai fórumokon. Az alapkérdések közé tartozik a formális nyelvi reprezentáció és a világmodell közötti szokásos logikai jellegű közvetítő reprezentáció eliminálhatóságának a problémája. Montague azt a sejtést hagyta ránk, hogy ez az ábrázolási szint eliminálható, azaz a formális nyelvi reprezentáció és a világmodell között közvetlen kompozicionális kapcsolat is létesíthető (ld. pl. Partee 1996). A reprezentacionalista szemantikai irányzat képviselői ezt tagadják (ld. pl. Kamp 1981, Kamp et al. 2004), hozzátéve, hogy ez a szint nem más, mint a diskurzus elkerülhetetlen ábrázolásának a szintje (vö. DRS). A kilencvenes évek antireprezentacionalista irányzatai viszont (ld. pl. Groenendijk et al. 1996, Dekker 1996, Heim 1990) vissza kívántak térni Montague eredeti eliminálhatósági eszméjéhez, társíthatónak gondolva azt a szemantika reprezentacionalista köntösben megszületett dinamikus felfogásával (Kamp 1981, Heim 1983); ez utóbbi egy mondat szemantikai értékelését nem a modellfüggő igazságértékelésben határozza meg (ez a statikus felfogás), hanem a mondat információállapot-változtató potenciáljának a feltárásában. Mára már világos (Kamp et al. 2004): a minden mondatban ott rejlő előfeltevés-rendszerrel egy statikus és dinamikus értékelést egyaránt "végző" interpretációs rendszer képes csak megbirkózni. Ami pedig a reprezentacionalizmust illeti, mára az antireprezentacionalista "amszterdami iskolához" tartozó Dekker (2000) is elismeri a reprezentacionalizmus valamiféle "minimumát" meghatározni próbáló tanulmányában, hogy már egy végsőkig leegyszerűsített kommunikációs és élőnyelv-modell is "legalább enyhén reprezentacionalista" interpretációs rendszert követel meg. És kézenfekvő, hogy minél több nyelvi jelenséget kíván egy interpretációs elmélet figyelembe venni, annál nagyobb mértékű reprezentacionalizmust kell "vállalnia". A Kamp-féle DRT mellett megjelenő, annak továbbfejlesztését célul tűző dinamikus reprezentacionalista rendszerek közül az utóbbi évtizedben leglátványosabban fejlődő "Szegmentált" DRT-t (Asher és Lascarides 2003) és a hazai tudományos előzmények területére átvezető D.I.R.T rendszert szeretnénk megemlíteni (ld. pl. Kálmán 1990); ez utóbbi a késleltetett információ reprezentálását helyezi a középpontba, míg az előbbi a diskurzusegységek közötti retorikai jellegű viszonyok formális feltérképezését. A további hazai előzmények között még egyszer megemlítjük Kálmán László nevét (ld. Kálmán 1994, Kálmán et al. 2004), aki a kompozicionalitási elv vizsgálatában megítélésünk szerint fontos eredményekre jutott, kimutatva például, hogy korántsem szükségszerű - követve a frégei hagyományt - a szemantikai reprezentáció egységeinek tükröznie a szintaktikai reprezentáció egységeinek függvényszerű felépítését. Releváns továbbá Kiefer Ferenc kiterjedt szemantikai munkásságának (ld. pl. Kiefer 2000, 2005) számos eleme, például az aspektusra és az eseményszerkezet-típusokra vonatkozó elképzelései, ugyanis ezek a területek a reprezentacionalista dinamikus szemantikai kutatások számára kiemelten fontosak, a temporális referencia és anaforikusság feltárása óta (Partee 1984; ld. Alberti és Ohnmacht 2005). Ami a "helyi" előzményeket illeti, Alberti Gábor egyéni ifjúsági OTKA-projektjének (OTKA F 26658, 1998-2001) szintaxiselméleti eredményeit (pl. Alberti 1999) kezdte implementálni e kutatás záróévében két egyetemi hallgató, akikkel együtt, és Viszket Anitával együtt, egy jelenleg záruló kiterjedtebb OTKA-projekt résztvevőiként (OTKA T 38386, 2002-2005) számos implementációs lehetőségről írtunk (ld. pl. Alberti és tsai. 2003, 2004a,b, Balogh és Kleiber 2003), egyetemi hallgatókat is bevonva e munkába (ld. pl. Bódis és tsai. 2004), párhuzamosan folytatva a szemantikaelméleti kutatásokat is (pl. Alberti 2004b, 2005a?b, Kleiber 2005).

ALAPKUTATÁS, EREDETISÉG, ELMÉLETI JELENTŐSÉG

Mint a fentiekben rámutattunk, továbbvivendő kutatásaink középpontjában a szemantika alapkérdései állnak: a kompozicionalitás problémaköre mind a szemantika, mind a (morfo)szintaxis, mind maga a kapcsolatteremtő reláció tekintetében, a reprezentacionalizmus kérdése, elsősorban az "élethossziglani" és "kölcsönös" kiterjesztés (formális definiálásának) vonatkozásában, a híres referencialitási rejtélyek megoldása (pl. "szamaras" és "Hob-Nob-féle" mondatok, az Arányprobléma, a Megkülönböztethetetlen szereplők problémája, illetve az intenzionális azonosítási esetek és a lokális/globális akkommodálás esetei), illetve a már rendelkezésre álló megoldási javaslataink publikálása, továbbá olyan területek, mint a specifikusság, hatóköri többértelműségek, generikus és habituális olvasatok, aspektus és eseményszerkezet, különös tekintettel az imperfektív paradoxonra. Mint eddigi publikációinkból kiderül, a megoldások alapját a reprezentacionalizmusban rejlő lehetőségek célirányos kiaknázásában látjuk. Vizsgálataink más nyelvészeti szintekre is kiterjednek, a szintén már említett kutatási megközelítésünk jegyében. Tovább szeretnénk dolgozni a morfémákhoz rendelt lexikai egységeken, ebben a szellemben megragadva a topik és a fókusz jelenségét is, és számot adva a mondatok intonációs alapvonásairól is. Másfelől pedig nagyobb szövegek és dialógusok szerveződését is vizsgálni kívánjuk. Mindezek olyan alapkutatási feladatok, amelyeknek a sikeres teljesítésével eredeti eredményeket remélünk feltárni, illetve ezek helyességéről meggyőzni a releváns tudományos közösségeket, ami gyakran még nehezebb, több időt és türelmet igénylő feladat. Kutatásaink gyakorlati jelentőségét a számítógépes implementáció hozhatja meg. "Laboratóriumi méretekben" már igazoltuk, hogy képesek vagyunk egy természetes nyelvi szósorhoz mint bemeneti adathoz grammatikalitási ítéletet rendelni morfológiai és szintaktikai szinten egyaránt és lényegében egyszerre, majd a grammatikusnak bizonyult szósorokhoz DRS-szerű reprezentációt társítani (pl. Alberti et al. 2003). Azt is igazoltuk, szintén "laboratóriumi nagyságrendben", hogy az imént felvázolt elemzési folyamatot meg is tudjuk fordítani, mondatgenerálást produkálva, valamint a két folyamatot össze is tudjuk kapcsolni, amiből számítógépes fordítás születik (Alberti és Kleiber 2004). A jelen pályázatban a "laboratóriumi méretekből" szeretnénk kilépni pár ezer szavas nagyságrendű lexikai háttér felé, aminek komoly elméleti jelentősége is lenne: igazolnánk, hogy a számítógépes nyelvészetnek érdemes visszanyúlnia a legnemesebb lingvisztikai alapkutatáshoz akkor, amikor a statisztikai módszerekkel már nem lehet javítani a nyelvtechnológiai szoftverek hatékonyságát. Mindamellett bízunk természetesen abban is, hogy egy sikeres középméretű számítógépes rendszerrel a "tarsolyunkban" egyszer majd egy szoftverorientált kutatás-fejlesztésbe is bele tudunk majd kezdeni, professzionális programozók bevonásával. A jelenleg működő programunk Prolog programnyelven íródott, amely nagyobb méretű adatbázist nehézkesen tudna kezelni. Úgy ítéljük meg, hogy egy alacsonyabb szintű ("számítógép-, és nem felhasználó-közeli") programnyelvre való áttérés nagyobb hatékonyságot eredményezne, továbbá hasznosnak gondoljuk mind az adatbázis, mind az elemző webes felületen való megjelenítését. Ezért úgy döntöttünk, hogy ezentúl az implementálást .NET programnyelven végeznénk.

INFRASTRUKTURÁLIS HÁTTÉR

Az M45413 sz. kiegészítő OTKA-műszerpályázat keretében a GeLexi kutatócsoportnak sikerült két laptopot beszereznie programozási és adatbázis-karbantartási célokra, a T 38386 sz. jelenlegi OTKA-támogatásunkból pedig még idén vásárolni tudunk egy szervergépet operációs rendszerrel az adatbázisunk biztonságos tárolására. A jelenlegi pályázat keretében további szoftvereket kívánunk beszerezni, többek között a korábban említett .NET fejlesztői környezetet.

AZ EGYÜTTMŰKÖDŐK

Alapvetően az OTKA által támogatott (OTKA T 38386, 2002-2005) GeLexi ('GEnerative LEXIcon') elméleti és számítógépes nyelvészeti kutatócsoport megkezdett munkáját szeretnénk folytatni, illetve magasabb szintre emelni. A GeLexi jelenlegi tagjai:
1. Alberti Gábor egyetemi tanár (PTE), aki részben e kutatásoknak köszönhetően jutott el ez év februárjában egy akadémiai doktori értekezés benyújtásáig;
2. Kleiber Judit egyetemi tanársegéd és doktorandusz (PTE), aki erős publikációs háttérrel megkezdte értekezésének összeállítását;
3. Viszket Anita egyetemi tanársegéd (PTE / MTA Nytud. Intézete), aki pozitív véleményekkel és egy sikeres munkahelyi vitával a háta mögött várja a PhD-védést.
Két éve Viszket Anita és Kleiber Judit LiLe néven ('LInguistic LExicon') egy olyan munkacsoportot hozott létre, amelynek egyik célja a GeLexi által kidolgozott processzálási eljárások lexikai adatbázisainak a létrehozása volt. A csoportnak két további tagja is van:
4. Szilágyi Éva egyetemi hallgató (PTE), aki 2006-ban már reményeink szerint doktoranduszként tud majd részt venni a kutatásokban;
5. Bódis Zoltán egyetemi hallgató (PTE), aki szintén 2006-ban fog végezni.
Az új projektben ötvözni szeretnénk a GeLexi elméleti és a LiLe gyakorlati munkáját, a fent említett "magasabb szintre emelt hatékonyságot" pedig úgy szeretnénk elérni, hogy Kleiber Juditnak és Szilágyi Évának 2006. szeptember elsejétől évente 4+10+10+10 hónapra félállású alkalmazást biztosítunk a folyamatos programozási munkára.
A fent ismertetett rendkívül szerteágazó elméleti kutatások támogatására további három fiatal kutatót is felkértünk a projekt munkájában való részvételre, akik két jelentős doktori iskola tudását is hozzák magukkal:
6. Anne Tamm tudományos segédmunkatárs (MTA Nytud.), aki pozitív véleményekkel és egy sikeres munkahelyi vitával a háta mögött várja a PhD-védést; észt és holland nyelvtudása az implemetálási kísérletekben, szemantikai jártassága és LFG-háttere pedig az elméleti kutatásokban lesz segítségünkre;
7. Burányi Péter egyetemi tanársegéd (PTE), volt szegedi doktorandusz, aki a lexikalista nyelvtanok vizsgálatára vállalkozott, korábbi tudományos területeinek "képviselete" mellett (DRT, topik stb.);
8. Ohnmacht Magdolna doktorandusz (SzTE), egykori pécsi OTDK-díjazott, akinek kutatási területe az idő mindenféle grammatikai megnyilvánulása (aspektus, eseményszerkezet stb.).
Összhangban az OTKA deklarált prioritásaival, nemcsak a projekt várja a résztvevőktől a segítséget, hanem valamennyi fiatal résztvevő esetében a tehetséggondozás, a pályán való megtartás, a soron következő tudományos lépcsőfok elérésének az elősegítése is kiemelt cél. Alapvető egzisztenciális támogatást Kleiber Juditnak és Szilágyi Évának próbálunk nyújtani a kutatói alkalmazás révén, a többiek pedig hazai és külföldi publikációs lehetőségeiket tudják majd érvényesíteni - amennyiben pályázatunk sikeresnek bizonyul.

HIVATKOZÁSOK

Alberti, Gábor 1999: GASG: The Grammar of Total Lexicalism, in Working Papers in the Theory of Grammar 6/1, Theoretical Linguistics Programme, Budapest University (ELTE) and Research Institute for Linguistics, Hungarian Academy of Sciences.
Alberti, Gábor 2000: Lifelong Discourse Representation Structures, Gothenburg Papers in Computational Linguistics 00-5, 13-20.
Alberti Gábor 2004a: LDRT: Az "ideális hallgató" tudásának reprezentációja [LDRT: representation of the "ideal" hearer's knowledge], László János, Kállai János, Bereczkei Tamás szerk.: A reprezentáció szintjei [Levels of representation], Gondolat, Budapest, 365-382.
Alberti, Gábor 2004b: ReAL Interpretation System, in László Hunyadi - György Rákosi - Enikő Tóth eds.: Preliminary Papers of the Eighth Symposium on Logic and Language, Univ. of Debrecen, 1-12.
Alberti, Gábor 2005a: Generalized Truth-Conditional Interpretation in ReAL Interpretation System, talk at the 9th International Pragmatics Conference, Riva del Garda, 10-15 July 2005.
Alberti, Gábor 2005b: Across world(let)s in a representationalist dynamic semantics, to appear in [Proc. of the Belief Revision and Dynamic Logics Workshop of ESSLLI 2005], Edinburgh.
Alberti Gábor - Balogh Kata - Kleiber Judit - Viszket Anita 2002a: A totális lexikalizmus elve és a GASG nyelvtan-modell, Maleczki Márta szerk.: A mai magyar nyelv leírásának újabb módszerei V. SZTE, Szeged, 193-218.
Alberti, Gábor - Kata Balogh - Judit Kleiber - Anita Viszket 2002b: Towards a totally lexicalist morphology. Talk at 6th International Conference on the Structure of Hungarian (ICSH6), Düsseldorf, Germany (2002). To appear in Siptár, Péter -Christopher Pinón eds.: Approaches to Hungarian 9.
Alberti, Gábor - Kata Balogh - Judit Kleiber - Anita Viszket 2003: Total Lexicalism and GASGrammars: A Direct Way to Semantics, in Alexander Gelbukh ed. Proeedings of CICLing2003 (Mexico City), Lecture Notes in Computer Science 2588, Springer-Verlag, 37-48.
Alberti, Gábor - Judit Kleiber 2004: The GeLexi MT Project, in John Hutchins ed.: Proceedings of EAMT 2004 Workshop (Malta), Foundation for International Studies, Univ. of Malta, Valletta, 1-10.
Alberti, Gábor - Judit Kleiber - Anita Viszket 2004a: GeLexi project: Sentence Parsing Based on a GEnerative LEXIcon, in Acta Cybernetica 16, 587-600.
Alberti Gábor - Kleiber Judit - Viszket Anita 2004b: GeLexi project: Gépi fordítás totálisan lexikalista alapokon, in Z. Alexin - D. Csendes 2004: II. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konf. [(Second) Conference on Hungarian Computational Linguistics]. Juhász Nyomda, Szeged, 73-80.
Alberti, Gábor - Magdolna Ohnmacht 2005: Aspect and Eventuality Structure in Hungarian, talk at 7th International Conference on the Structure of Hungarian, Veszprém.
Asher, Nicholas - Alex Lascarides 2003: Logics of Conversation, Cambridge Univ. Press.
Balogh, Kata - Judit Kleiber 2003a: Computational Benefits of a Totally Lexicalist Grammar, In V. Matoušek - P. Mautner eds.: Text, Speech and Dialogue, Proceedings of TSD2003, Springer-Verlag, Berlin Heidelberg New York. 114-119.
Benz, Anton 2000: Chains and the Common Ground, in M. Poesio - D. Traum eds.: GötaLog 2000 - Gothenburg Papers in Computational Linguistics 00-5, 181-184.
Bódis Zoltán - Kleiber Judit - Szilágyi Éva - Viszket Anita 2004: LiLe projekt: Adatbázis mint dinamikus korpusz, in Z. Alexin - D. Csendes 2004: II. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konf. [(Second) Conference on Hungarian Computational Linguistics]. Juhász Nyomda, Szeged, 11-18.
Dekker, Paul 1996: The Values of Variables in Dynamic Semantics, Linguistics and Philosophy 19, 211-257.
Dekker, Paul 2000: Coreference and Representationalism, in K. von Heusinger - U. Egli eds.: Reference and Anaphoric Relations, Kluwer, Dordrecht.
Dowty, David R. - Robert E. Wall - Stanley Peters 1981: Introduction to Montague Semantics, D. Reidel Publishing Company, Dordrecht.
Groenendijk, Jeroen - Martin Stokhof - Frank Veltman 1996: Coreference and Modality, in Lappin (1996), 179-213.
Heim, Irene 1983: File Change Semantics and the Familiarity Theory of Definiteness, in R. Bäuerle, - C. Schwarze - A. von Stechow eds.: Meaning, Use and Interpretation of Language, Walter de Gruyter, Berlin, 164-189. Heim, Irene 1990: E-Type Pronouns and Donkey Anaphora, Linguistics and Philosophy 13, 137-178.
Hunyadi, László - György Rákosi - Enikő Tóth eds. 2004: Preliminary Papers of the Eighth Symposium on Logic and Language, Univ. of Debrecen.
Kálmán, László 1990: Deferred Information: The Semantics of Commitment, in László Kálmán - László Pólos eds.: Papers from the Second Symposium on Logic and Language, Akadémiai, Budapest, 125-157.
Kálmán, László 1994: Strong Compositionality, Working Papers in the Theory of Grammar 2/3, Theoretical Linguistics Programme, Budapest University (ELTE) / Research Institute for Linguistics, Hungarian Academy of Sciences; also appeared in Paul Dekker - Martin Stokhof eds. 1996: Proceedings of the 10th Amsterdam Colloquium, Amsterdam, ITLI, University of Amsterdam, 465-478.
Kálmán László - Ági Kurucz - Miklós Erdélyi Szabó 2004: Propositional logic for natural language semantics, in Hunyadi et al. (2004), 95-106.
Kálmán László - Rádai Gábor 2001: Dinamikus szemantika, Osiris, Budapest.
Kamp, Hans 1981: A theory of truth and semantic representation, in Jeroen Groenendijk - Theo M.V. Janssen - Martin Stokhof eds.: Formal Methods in the Study of Language, Amsterdam, Mathematical Centre.
Kamp, Hans - Josef van Genabith - Uwe Reyle 2004: Discourse Representation Theory, ms. to appear in Handbook of Philosophical Logic, source: http://www.ims.uni-stuttgart.de/~hans.
Karttunen, Lauri 1986: Radical Lexicalism, Report No. CSLI 86-68, Stanford.
Kiefer Ferenc 2000: Jelentéselmélet, Corvina, Budapest.
Kiefer Ferenc 2005: Lehetőség és szükségszerűség, Tinta, Budapest.
Kleiber, Judit 2005: Across world(let)s in a representationalist dynamic semantics, to appear in [Proc. of the Student Session of ESSLLI 2005], Edinburgh.
Lappin, Shalom ed. 1996: The Handbook of Contemporary Semantic Theory, Oxford: Blackwell.
Partee, Barbara H. 1984: Nominal and temporal anaphora, Linguistics and Philosophy 7, 243-286.
Partee, Barbara H. 1996: The Development of Formal Semantics in Linguistic Theory, in Lappin (1996), 11-38.

[az oldal tetejére]

A2. magyar

Az interpretáció szemantikai problémája áll tervbe vett kutatásunk középpontjában, közelebbről a dinamikus szemantika reprezentacionalista ágának felfogásában (ld. pl. DRT).
A projekt azonban a nyelvtudomány számos területét kívánja érinteni, a T38386 sz. jelenlegi OTKA-projektünkben is követett (nem terület-, hanem probléma-orientált) megközelítésünk karakterisztikus vonása gyanánt. A formális szemantika egyik sarokköve, hogy az interpretáció kompozicionális kapcsolatot létesítsen a szintaktikai egységek és a jelentéstani egységek között; lerögzítve tehát egy adott szemantikai rendszert, kereshetjük hozzá az ideálisan társítható szintaktikai struktúrát. Ez hipotézisünk szerint egy "totálisan lexikalista" grammatika kell legyen, amelynek lexikai egységei azonban ideálisan nem is a szavakhoz társítandóak, hanem a legkisebb jelentéssel bíró nyelvi egységekhez, a morfémákhoz. Másfelől a modern formális szemantika kezdi bekebelezni a hagyományosan kevésbé formális pragmatika és szövegtan leírási területeit. Végül azt szeretnénk megemlíteni, hogy egy elmélet egzaktságát végső soron a számítógépes implementálhatóság igazolja: így jutottunk el az eddigiekben általunk kifejlesztett morfoszintaktikai és diskurzusszemantikai rendszerek számítógépes nyelvészeti feldolgozásának gondolatához. A legtisztább eset az, amikor egy számítógépes alkalmazás bemeneti és kimeneti oldalán egyaránt természetes nyelvi mondatok állnak: ez a gépi fordítás feladata.

A2. angol

The central topic of our project is the semantic problem of interpretation, as it is understood and captured in the representational branch of dynamic semantics (e.g. DRT)
It is a characteristic feature of our approach, however, that several fields of modern linguistics should be dealt with in harmony with the problem-oriented spirit followed in our current OTKA project No. T38386 (2002-2005) too. It is a cornerstone of formal semantics that interpretation is to form a compositional relation between syntactic units and semantic units; if a given semantic system is fixed, thus, some compatible syntactic structure should be decided. We hypothesize that this ideal syntax should be a "totally lexicalist" grammar, whose lexical units are to be assigned to the smallest units of languages bearing meaning, i.e. morphemes, instead of words. On the other hand, formal semantics tends to incorporate the descriptive fields of the traditionally less formal pragmatics and textology (cf. the "ideological basis" of SDRT). Finally we would like to mention that what can ultimately serve as the best evidence for the exactness of a theory is its computational implementability; and the clearest case in the area of linguistic applications is when both the input and the output data are sentences of human languages (and not artificial representations), that is, machine translation.

A.3 magyar munkaterv

2006.

1. Külön időszaknak tekintjük a 2006. jan. 1. és augusztus 31. közötti 8 hónapot. Ez alatt kell kialakítani a GeLexi ('GEnerative LEXIcon') elméleti és számítógépes nyelvészeti kutatócsoport (Alberti - Kleiber, Viszket), a LiLe ('LInguistic LExicon') adatbáziskészítő munkacsoport (Viszket- Bódis, Kleiber, Szilágyi) és az újonnan bevont kutatók (Burányi, Ohnmacht, Tamm) együttműködésének pontos formáit, melynek vázát egy kéthetenkénti pécsi találkozó fogja alkotni. Meghatározott témákat szándékozunk 2-4 fős szerzői csoportokhoz hozzárendelni.
Elméleti tekintetben "közös nevezőnek" fogadjuk el az alapvetően dinamikus és reprezentacionalista diskurzus-szemantikai megközelítést, valamint az ezzel kompatibilis lexikalista morfoszintaxis-felfogást. Ez a közös alap nyújt esélyt arra, hogy részben egymással együttműködve, egymás figyelmét ráirányítva a releváns újdonságokra, részben egymás elképzeléseit opponálva ki-ki szervesen tudja folytatni korábbi kutatásait, illetve rátaláljon a "saját" útjára - itt ki is emeljük a "pályán való megtartás"céljának prioritását.
Az alábbiakban megemlítünk néhány kitüntetett témát:
A. a szemantikai interpretáció kiterjesztése egy interpretáló élethossziglani és másokkal kölcsönös tudását figyelembe véve (ezek Alberti ReALIS rendszerének alapvető célkitűzései)
B. érvek gyűjtése a reprezentacionalizmus mellett, illetve a benne rejlő további lehetőségek kiaknázása, például az aktuális és lexikális jelentések (kialakulásának) leírása területén
C. a kompozicionalitási elv elméleti vizsgálata, illetve gyakorlati következményeinek feltárása (elsősorban a szintaxis- és morfológia-megközelítést illető következményekre gondolunk)
D. az operátorok lexikalista leírása (topik, fókusz, kvantorfélék stb.), számot adva az intonációs hatásokról is
E. klasszikus és új (ko-)referencialitási problémák megoldása, beleértve a specifikussági kérdéseket is
F. az idő (aspektus, eseményszerkezet, dinamikus eseményidő-változás, intenzionális vonatkozások) reprezentacionalista leírása

2. Kitüntetett feladatnak tekintjük, amelynek megvalósításában valamennyien részt vállalunk, a nyelvészeti elemzési feladatok számítógépes implementálását, prioritást adva a gépi fordítás kérdéskörének, ahol a bemeneti és kimeneti adatok egyaránt "természetesek" (pl. angol, magyar, észt mondatok), így manipulálhatatlan tükrét nyújtják elméleti eredményeinknek (és azon állításunknak, hogy a GeLexi fordítóprogramja nyelvfüggetlen). Magát a programozást Kleiber Judit és Szilágyi Éva fogják végezni 2006. szeptember 1-jétől .NET fejlesztőkörnyezetben, a GeLexi és LiLe eredményeire és tapasztalataira alapozva, de újrakezve a szoftverek készítését.

3. Az OTKA támogatását kérjük a 2006. tavaszi "nyelvészeti szuperkurzus" megrendezéséhez. Olyan egyhetes magyar nyelvű "summer school"-ról van szó, amely budapesti, szegedi, debreceni, pécsi tanárok és diákok együttműködéséből jött létre, ahol nincsenek tandíjak és megbízási díjak, a szállást viszont a rendezők mindenkinek biztosítják. Az oktatók alábbi névsora magáért beszél:
I. (1998, Pécs): Laczkó Tibor, Kenesei István, Kálmán László, Maleczki Márta
II. (1999, Pécs): Bartos Huba, Babarczy Anna, David Tugwell
III. (2000, Szeged): Kálmán László, Alberti Gábor, Mark Newson, Komlósy András
IV. (2001, Bp): Maleczki Márta, Alberti Gábor, Polgárdi Kriszta
V. (2002, Pécs): Pelyvás Péter, Zsigri Gyula, Rebrus Péter, Bartos Huba
VI. (2005, Debrecen): Kenesei István, Szendrői Kriszta, Törkenczy Miklós, Gyuris Bea
A projekt haszna az inspiráló tudományos környezet megjelenésében állna.

2007-2009. 4. Mindhárom évben folyamatosan dolgozunk az 1/A-F. elméleti témákon, valamint Kleiber Judit és Szilágyi Éva heti 20+20 óra alkalmazásban végzi a "kitüntetett" programozási munkát 10 hónapon keresztül. Az "egyéb megbízás" összegeit programozási szakértőknek szánjuk.
5. Eredményeinket a releváns fórumokon kívánjuk (folyamatosan) bemutatni és publikálni (ld. a publikációs jegyzékeinkben szereplő fórumokat), a szoftvereknek pedig olyan szintet kell elérniük, amelyet a szótári adatbázis mérete alapján közepesnek lehet tekinteni.

[az oldal tetejére]

A.4 plan in English

2006

1. January - August 2006. In this period we should elaborate the precise forms of the cooperation among GeLexi ('GEnerative LEXIcon': theoretical and computational linguistics research team; members: Alberti - Kleiber, Viszket), LiLe ('LInguistic LExicon': working team creating data bases; members: Viszket- Bódis, Kleiber, Szilágyi) and the further three participants of the project (Burányi, Ohnmacht, Tamm). A fortnightly Pécs meeting will serve as a solid basis of this cooperation.
What we regard as the "common denominator" in a theoretical respect is an essentially dynamic and representational view on discourse semantics, together with the compatible lexicalist approach to syntax and morphology. Some distinguished topics are mentioned below:
A. extending semantic interpretation to allow for interpreters' lifelong perspective and their reciprocal knowledge on each other (which are the primary purposes of Alberti's ReAL Interpretation System)
B. arguing for representationalism, and exploiting further facilities hidden in this approach (e.g. in the area of describing lexical meaning)
C. studying the Principle of Compositionality (and its "practical" consequences on syntax and morphology)
D. describing operators in a lexicalist style (topic, focus, different types of quantifiers), incl. intonational patterns
E. puzzles of (co-)referentiality, incl. specificity
F. describing time in a representationalist style (aspect, event structure, changing of reference time, related intensional effects, etc.)

2. Computational implementation of parsing tasks in connection with these theoretical questions is a component of the project in which every participant should take part, and we consider machine translation a distinguished task (with English, Hungarian and Estonian as target/source languages in accordance with our claim that the MT project of GeLexi is language-independent). Kleiber and Szilágyi will be employed by the project in the period September 2006 - December 2009 as programmers. They should exploit the result and experiences due to the programming work done by GeLexi and LiLe but they should create new softwares in .NET.

3. We would like to organize the Seventh "Linguistics Super Course" in the spring of 2006, a kind of 5-day-long summer school due to the permanent cooperation of teachers and students of four Hungarian universities (Budapest, Szeged, Debrecen, Pécs). The list of earlier teachers is the best argument for retaining this tradition:
I. (1998, Pécs): Tibor Laczkó, István Kenesei, László Kálmán, Márta Maleczki
II. (1999, Pécs): Huba Bartos, Anna Babarczy, David Tugwell
III. (2000, Szeged): László Kálmán, Gábor Alberti, Mark Newson, András Komlósy
IV. (2001, Bp): Márta Maleczki, Gábor Alberti, Kriszta Polgárdi
V. (2002, Pécs): Péter Pelyvás, Gyula Zsigri, Péter Rebrus, Huba Bartos
VI. (2005, Debrecen): István Kenesei, Kriszta Szendrői, Miklós Törkenczy, Bea Gyuris

2007-2009

4. In all three years we will work on the theoretical topics mentioned in 1/A-F. During 10 months Kleiber and Szilágyi will perform the "distinguished" permanent programming work (20 hours / week / person).
5. We would like to demonstrate our results at the relevant conferences and workshops, and publish them in Hungarian and in English. The softwares should reach a "medium level" in respect of the size of the lexical data base.

[az oldal tetejére]

OTDK eredmények

OTDK éve díjnyertes(ek) díjfokozat téma hol folytatta
a díj-nyertes
a pályafutását
hol tart
a pályája
jelenleg
1995. Szabó Mária Helga I. díj siketek nyelve PTE doktori tavaly megvédte a PhD-t summa cum laude
  Bujdosó István III. díj német generatív grammatika SzTE doktori tanszéki alk.,fordítócég, majd PTE ETR
1997. Bujdosó István I. díj a magyar tagadás generatív szintaxisa    
  Szabó Mária Helga III. díj siketek nyelve    
1999. Ohnmacht Magdolna II. díj a csak generatív szintaxisa SzTE doktori  
  Burányi Péter különdíj a referencia generatív szintaktikai és diskurzus-szemantikai elemzése SzTE doktori kurzusokat már elvégezte
  Csatay Richárd kari díjazott a magyar birtokos szerkezet ELTE doktori  
2001. Balogh Kata - Kleiber Judit II. díj lexikalista nyelvtan morfoszintaxisának számítógépes implementációja Balogh Kata:UvA Amsterdam doktori ESSLLI diákszekció főszervezője
        Kleiber Judit: PTE doktori tanszéki félstátusz, OTKA kut. félstátusz
2003. Balogh Kata III. díj lexikalista nyelvtan szemantikájának a számítógépes implementációja
  Farkas Judit - Szefcsik János III. díj egy magyar antiszimmetrikus nyelvtan Farkas Judit:PTE doktori védés előtt
2005. a pécsi elméleti nyelvészet fekete éve          

[az oldal tetejére]