Hungarológiai és Alkalmazott Nyelvészeti Szeminárium

BEMUTATKOZÁS

Pécsi Tudományegyetem
Bölcsészettudományi Kar
Nyelvtudományi Tanszék
Hungarológiai és Alkalmazott Nyelvészeti Szeminárium
H-7624 Pécs, Ifjúság útja 6.
Szemináriumvezető:
Dr. Szűcs Tibor egyetemi docens
Tel.: (72) 503-600/4336
Tel./fax: (72) 503-600/4335
E-mail:

A Hungarológiai és Alkalmazott Nyelvészeti Szeminárium jelen szervezeti formájában egyesíti a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Nyelvtudományi Tanszékén korábban is működtetett magyar mint idegen nyelv / hungarológiai, illetve alkalmazott nyelvészeti tanulmányok programjait.

A magyar mint idegen nyelv egyetemi oktatása eredetileg (1986-tól) különféle hungarológiai kurzusok előzményeire tekint vissza. Először belső szakosodás keretében (1992-től) 40 kredites specializációként (magyar és/vagy idegen nyelv szakos hallgatók számára), majd nappali tagozatos szakként (1998-tól), később már levelező tagozaton indított szakként (2001/2002-től) is gazdagítja magyar szakos kínálatunkat. Posztgraduális szinten ma már az alkalmazott nyelvészeti doktori program elágazásaként (1997-től) is működik.

Az alkalmazott nyelvészet pécsi egyetemi oktatásának szintjei hasonlóan alakultak: az eredetileg (1983-tól) még szórványos alkalmazott nyelvészeti kurzusokból belső szakosodás keretében (1992-től) 40 kredites specializáció jött létre (magyar és/vagy idegen nyelv szakos hallgatók számára), majd nappali tagozatos szak (1996-tól, illetve módosítva 1999-től) - magyar / idegen nyelv szak mellett. Posztgraduális tanulmányokra itt is van lehetőség az alkalmazott nyelvészeti doktori program elágazásaként (1997-től).

OKTATÁS

Magyar mint idegen nyelv

(1) HUNGAROLÓGIAI PROGRAMOK: A magyar mint idegen nyelv egyetemi oktatása

- hungarológiai kurzusok (1986-tól)
- belső szakosodás keretében (1992-től): 40 kredites specializációként magyar és/vagy idegen nyelv szakos hallgatók számára
- nappali tagozatos szakként (1998-tól); tantervi kód: MIH; magyar szak mellett
- levelező tagozaton indított szakként (2001/2002-től); tantervi kód: MIL
- az alkalmazott nyelvészeti doktori program elágazásaként (1997-től); tanterv: DLH

A szakosodásban részt vett hallgatók diplomabejegyzéssel (oklevélbetétlappal), a szakon végzett diákok teljes értékű oklevéllel kapnak képesítést a magyar mint idegen nyelv oktatására. A doktori program keretében PhD fokozat szerezhető.

(2) Tárgykörök

A magyar mint idegen nyelv / hungarológia szakterület belső arányai szerint a pécsi program 1:1 arányban igyekszik egységbe hozni a két részterületet.
A hungarológiai műhely főbb kutatási témái az oktatott tantárgyakhoz igazodnak, s a képzésben foglalkoztatott oktatók között többen egykori lektorok, vendégtanárok:

- A magyar mint idegen nyelv leírása és tanítása: tipológiai jellemzők és nyelvsajátos vonások; Kontrasztív nyelvészet (Szűcs Tibor);
- Funkcionális/kommunikatív nyelvoktatás (Dóla Mónika, Hegedűs Rita);
- A magyar nyelv helye a tipológia tükrében (Szűcs Tibor, Terts István);
- A magyar mint idegen nyelv tanterveinek és tananyagainak elemző vizsgálata (Dóla Mónika, Nádor Orsolya, Szűcs Tibor);
- Mérés és értékelés a magyartanításban (Szabó Gábor, Szűcs Tibor);
- A magyar művészet/zene értékeinek közvetítése (Aknai Tamás, Hoppál Péter, Szűcs Tibor);
- A magyar mint idegen nyelv oktatásának történeti, művelődéstörténeti és nyelvpolitikai vonatkozásai; A hungarológia tudománytörténeti helye (H. Erdő Judit, Nádor Orsolya, Szépe György),
- A magyar mint idegen nyelv tanításának módszertana (Dóla Mónika, Fancsaly Éva, Nádor Orsolya, Szili Katalin, Szűcs Tibor);
- A magyarságkép alakulása (Fancsaly Éva, Máté Györgyi);
- A magyar irodalom közvetítése / külföldi fogadtatása / komparatisztika (Hanus Erzsébet, Szűcs Tibor);
- A magyarság néprajza (Andrásfalvy Bertalan) és kulturális földrajza (Trócsányi András);
- A magyar mint idegen nyelv pszicholingvisztikai / szociolingvisztikai tényezői: nyelvelsajátítás, kétnyelvűség, nyelvpolitika (Lengyel Zsolt, Szépe György);
- Fordítástudományi kérdések magyar és valamely idegen nyelv vonatkozásában: általános, szaknyelvi vagy irodalmi fordítási problémák; reáliák (Bart István, Szűcs Tibor);
- A hungarológiai ismeretközvetítés színterei, megoldásai és intézményrendszere (H. Erdő Judit, Nádor Orsolya, Szűcs Tibor);
- A magyar kultúra közvetítésének sajátosságai; A magyar országismeret/ civilizáció/művelődéstörténet oktatása (Fancsaly Éva, Szűcs Tibor);
- A határainkon túli (kortárs) magyar irodalom/kultúra (Baumann Tímea, Nádor Orsolya, H. Erdő Judit).

(3) Képesítés

Magyar mint idegen nyelv egyetemi szak

1. Képzési cél
Olyan szakemberek képzése, akik a magyar mint idegen nyelv / hungarológia szakterületének elméleti és gyakorlati kérdéseiben egyaránt járatosak, e szakterület alkalmazott nyelvészeti kutatására, valamint a magyar nyelv és kultúra külföldieknek történő oktatására, illetve közvetítésére felkészültek, s ekként a hazai keretek között (nyelvtanfolyamokon, hungarológiai vonatkozású rendezvényeken stb.) nyelvtanári (vagy előadói), a külföldi oktatóhelyeken (egyetemeken és főiskolákon) lektori (vendégtanári) munkára alkalmasak.

2. Egyetemi képesítés: okleveles magyar mint idegen nyelv szakos bölcsész és tanár

3. Képzési idő: 8 félév

A) A felvétel előfeltételei:
(1) magyar szak
(2) középfokú nyelvvizsga valamely élő (modern) idegen nyelvből

B) A szak tanárképes jellege nem önálló, hanem a hozzá kötelezően társítandó magyar szakos képesítésből is adódik. Az ezen túlmenő sajátos követelmények (a módszertanban, az óralátogatásban és a tanítási gyakorlatban) azonban természetesen a szak részét alkotják.

3.1. A kötelező szigorlatok száma és tartalma
1 szigorlat a törzsképzési szakasz lezárásaként (a MIH* elméleti és gyakorlati tantárgycsoportjaiból kialakítandó szintézis jegyében); szaknyelvi vizsga (valamely közvetítő nyelv terminológiájával)

3.2. A szakdolgozat
Jelenleg még a párhuzamosan végzett magyar szakkal közös szakdolgozat is készíthető.
A 2002 őszétől érvényes tanterv szerint e szakon is külön szakdolgozat készítendő.

3.3. A záróvizsgára bocsátás feltételei
a/ "C" típusú felsőfokú állami (vagy azzal egyenértékű) nyelvvizsga (illetve idegen nyelv szakos főiskolai/egyetemi végzettség)
b/ a magyar szakos tanulmányok lezárása

(4) Tantervi vázlat a nappali/levelező tagozatos alapképzéshez

Magyar mint idegen nyelv szak

ALAPOZÓ ISMERETEK

(1) Bevezetés a MIH* tanulmányozásába
A magyar mint idegen nyelv fogalma; oktatásának története
A hungarológia fogalma; története
(2) Bevezetés az alkalmazott nyelvészetbe
(3) Pszicholingvisztika
(4) Nyelvtipológia

SZAKMAI ISMERETEK

C) Törzsképzési szakasz

(1) Nyelvoktatási tantárgyak

Nyelvoktatás-elmélet (Alkalmazott nyelvészet az idegennyelv-oktatásban)
A nyelvpedagógia története
A nyelvoktatás módszerei
Kommunikációelmélet / Kommunikatív nyelvoktatás

(2) Magyar mint idegen nyelv

A MI tantervei és tananyagai
A MI tanításának módszertana
Funkcionális / kognitív / interkulturális szemlélet a magyaroktatásban

(3) Hungarológiai tárgykörök

A kortárs magyar kultúra határainkon túl
A diaszpóra magyarsága
A magyarság kulturális földrajza
Magyarország történelme, társadalmi modelljei
A magyar kultúra
Magyar művelődéstörténet és néprajz; országismeret; magyarságkép
A magyar irodalom (kapcsolattörténeti és nyelvi összefüggéseiben)
A magyar művészet (képzőművészet, zene, film)

(4) Választható kiegészítő nyelvészeti tantárgyak

Kontrasztív nyelvészet
Fordítástan és oktatása
Funkcionális nyelvészet
Szociolingvisztika
Nyelvpolitika

Szigorlat

D) Szakképzési szakasz

MIH kutatási/szakdolgozati szemináriumok

MIH kutatási szeminárium
MIH szakdolgozati szeminárium

Szakdolgozat
Etalonvizsga (szaknyelv / idegen nyelvi terminológia mint metanyelv)

SZAKMAI GYAKORLAT
Óralátogatási gyakorlat
MIH tanítási gyakorlat

________________ *MIH = magyar mint idegen nyelv / hungarológia

Alkalmazott nyelvészet

ALKALMAZOTT NYELVÉSZETI PROGRAMOK: az alkalmazott nyelvészet pécsi egyetemi oktatásának szintjei

- alkalmazott nyelvészeti kurzusok (1983-tól)
- belső szakosodás keretében (1992-től): 40 kredites specializációként magyar és/vagy idegen nyelv szakos hallgatók számára
- nappali tagozatos szakként (1996-tól, illetve módosítva 1999-től); tantervi kód: ALK/ALN; magyar / idegen nyelv szak mellett
- az alkalmazott nyelvészeti doktori program elágazásaként (1997-től)

A szakosodásban részt vett hallgatók diplomabejegyzéssel (oklevélbetétlappal), a szakon végzett diákok teljes értékű oklevéllel kapnak képesítést. A doktori program keretében PhD fokozat szerezhető.

Alkalmazott nyelvészet szak

Szakleírás

1. A képzési cél:
Olyan szakemberek képzése, akik a nyelvtudomány eredményeinek alkalmazását igénylő komplex feladatokat magas szinten képesek megoldani, s alkalmasak - nyelvvel kapcsolatos és szakmához kötődő - interdiszciplináris kutató-fejlesztő munkára:
(a) tanári képesítést nyújtó szakkal társítva olyan szakemberek képzése, akik a nyelvi nevelés és a nyelvoktatás újabb kihívásaiból adódó problémákat szakszerűen meg tudják oldani;
(b) tanári képesítést nem nyújtó szakkal társítva olyan szakemberek képzése, akik a szakmai, illetve üzleti kommunikáció mai igényeinek megfelelően el tudnak látni nyelvészeti felkészültséget kívánó feladatokat.

2. A szak felvételének feltétele (kötelező társításként):
valamely más egyetemi vagy főiskolai szakon (pl. magyar vagy idegen nyelv szakon)
(a) tovább folytatandó párhuzamos tanulmányok két lezárt félévvel;
(b) megszerzett oklevél.
A szak nem tanárképes (önmagában).

Képzési idő: 8 félév
Képesítés: okleveles alkalmazott nyelvészet szakos bölcsész

3. Tematikus részterületek:
Alapozó ismeretek: Bevezetés az alkalmazott nyelvészetbe
Törzsképzés:
(1) Nyelv és gondolkodás/megismerés: Alkalmazott pszicholingvisztika; Nyelvelsajátítás, Gyermeknyelv, Két- és többnyelvűség; Beszédtechnológia; A kommunikáció kognitív aspektusai
(2) A nyelv/nyelvhasználat társadalmi aspektusai: Alkalmazott szociolingvisztika; Nyelvpolitika, Nyelvi jogok, Nyelvtervezés; Diskurzuselemzés
(3) A nyelv/kód feldolgozásának aspektusai: Számítógépes nyelvészet, Kontrasztív nyelvészet, Fordítás és tolmácsolás, Lexikográfia, A nyelvoktatás technológiája, Pedagógiai grammatika; Szaknyelv és oktatása; Korpusznyelvészet; Alkalmazott szövegnyelvészet / stilisztika; A nyelvi teljesítmény mérése és értékelése
(4) Kiegészítő tanulmányok: A nyelvoktatás története; Szemiotika; Nyelvtipológia, Neurolingvisztika, Interkulturális kommunikáció; Terminológia; Médiakritika; Informatika
(5) az ALKALMAZOTT NYELVÉSZET AZ IDEGENNYELV-OKTATÁSBAN szakirány kiemelt tantárgycsoportjai (az 1999/2000-es tanévtől): (a) Nyelvészeti szaknyelv; (b) Nyelvtipológia/areális nyelvészet; kontrasztív nyelvészet; hibaelemzés; (c) Pszicho- és szociolingvisztikai szempontok a nyelvoktatásban

4. A kimeneti követelményekhez:
2 szigorlat (alkalmazott pszicholingvisztika, alkalmazott szociolingvisztika)
szakdolgozati szemináriumok / konzultációk
szakdolgozat

5. A szakgazda tanszék: Nyelvtudományi Tanszék.
Az oktatás színvonalát az alkalmazott nyelvészeti kutatói műhely biztosítja, melynek helyi hátterében doktori program és szakfolyóirat (Modern Nyelvoktatás) működik. Valamennyi belső és külső munkatársunk (többségükben már tudományos fokozattal rendelkező oktató) rendszeres előadója a hazai és nemzetközi alkalmazott nyelvészeti kongresszusoknak is.

TUDOMÁNYOS KIADVÁNYOK

HUNGAROLÓGIAI ÉVKÖNYV
A magyar egyetemek hungarológiai műhelyeinek kiadványsorozata

Szerkesztőbizottság
Lengyel Zsolt (Veszprémi Egyetem / Pécsi Tudományegyetem)
Maticsák Sándor (Debreceni Nyári Egyetem)
Nádor Orsolya (Károli Gáspár Református Egyetem / Balassi Bálint Intézet)
Szépe György (Pécsi Tudományegyetem)
Szili Katalin (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
Szőnyi György Endre (Szegedi Tudományegyetem)
Szűcs Tibor (Pécsi Tudományegyetem)
Tverdota György (MTA Irodalomtudományi Intézet)

Szerkesztők:
Nádor Orsolya - Szűcs Tibor

A szerkesztőség címe:
Pécsi Tudományegyetem
Bölcsészettudományi Kar
Nyelvtudományi Tanszék
Hungarológiai Szeminárium
H-7624 Pécs, Ifjúság útja 6.
Tel. / fax: (36-72) 503-600/4335
E-mail: szucs@btk.pte.hu

ISSN 1585-9673

Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara, Pécs
Dialóg Campus Kiadó, Pécs

Az eddigi hét szám tartalma letölhető formában (pdf)

A PROGRAM KAPCSOLATRENDSZERE

Hungarológiai megközelítésünk a kötődések sokféleségének nyitottsága, a kapcsolatok komplex rendszerének feltárása felé halad. A kívánatos szintézishez a hungarológiában immár hagyománnyá vált interdiszciplináris látásmódot az intertextuális és interkulturális összefüggések nyitott szellemű megragadására is alkalmazzuk.
Programunk eddigi gyakorlata szerint a hungarológia interdiszciplináris kötődéseinek megfelelően egyetemünkön kitűnő hagyomány alakult ki a tanszékek, sőt karok közötti átoktatásban. Minthogy programunk a tudományos kutatások mellett az oktatáson belül az elméleti képzésre helyezi a hangsúlyt, a gyakorlati képzésben együttműködésre törekszünk az egyetemen belül kínálkozó szervezeti egységekkel: a PTE FEEK Nemzetközi Oktatási Központtal (a hospitálás és a tanítási gyakorlat megszervezésében) és az Idegen Nyelvi Titkársággal (a nyelvvizsgák irányításában).
A hazai felsőoktatási műhelyek közül - az egyetemi képzés egységesítése, illetve a tudományos fórumok terén - folyamatosan kapcsolatban állunk az ELTE BTK Központi Magyar Nyelvi Lektorátusával, a Szegedi Tudományegyetem BTK Hungarológia- és Közép-Európa Tanulmányok Tanszékközi Programjával és a Debreceni Nyári Egyetemmel.
Programunk szervesen kötődik a hungarológia intézményesült központjának, az új szerveződésű budapesti Balassi Bálint Magyar Kulturális Intézetnek a kutatási és továbbképzési tevékenységéhez is, ahol a 2002/2003-as tanévtől akkreditált (két féléves kihelyezett) hungarológiai részképzést is folytatunk három programtípussal. (Együttműködésünk e pontjához bővebb információk: www.bbi.hu)
Az egyetemi Erasmus-kapcsolatok, illetve a most induló bolognai képzés keretében közvetlen partnereink: jelenleg Berlin (Humboldt-Universität zu Berlin), Bayreuth (Universität Bayreuth), Aquila (Universita degli Studi di L'Aquila), Udine (Universita di Udine) és Strasbourg (Université Marc Bloch), továbbá a közeljövőben várhatóan még Regensburg, Firenze és Párizs (INALCO) hungarológusai is.

PROJEKTEK

I. Hungarológiai részképzés
amerikai (USA-beli) hallgatók számára
Az akkreditált pécsi hungarológiai képzés programkínálata

Időtartam: egy szemeszter (a mindenkori pécsi őszi félévek során)

Kredittömeg: optimálisan legalább kb. 32 ECTS (egyéni összeállításban, kb. heti 20 órával)

Felajánlott programok:
(1) Intenzív magyar nyelvtanfolyam - igény szerint alap- és középfokon (napi 2 órában):
10 ECTS (heti 10 nyelvórával)
További lehetőség: a tanfolyamot nemzetközi (ECL) nyelvvizsgával zárva: 13,5 ECTS

(2) Választható angol nyelvű hungarológiai kurzusok - a magyar kultúra egyes tárgyköreiből
(heti 2-2 órában; ezek közül célszerű egyénileg legalább ötöt választani; ekként heti 10 szakmai órával):

- Bevezetés a magyarság néprajzába. Előadás (4 ECTS)
- A magyar népköltészet. Szeminárium (6 ECTS)
- Fejezetek a magyar irodalom történetéből. Előadás (4 ECTS)
- Vonulatok a 20. század magyar irodalmában. Szeminárium (6 ECTS)
- Áramlatok a kortárs magyar irodalomban. Szeminárium (6 ECTS)
- A magyar irodalom külföldi fogadtatása a fordítások tükrében. Szeminárium (6 ECTS)
- Csomópontok a magyar művelődés történetében. Előadás (4 ECTS)
- Fejezetek a 20. század magyar történelméből. Előadás (4 ECTS)
- A magyar művészettörténet korszakai. Szeminárium (6 ECTS)
- A magyar zenetörténet korszakai. Szeminárium (6 ECTS)
- A közelmúlt és a jelen magyar filmművészete. Szeminárium (6 ECTS)
- Regionális országismeret: Magyarország és Közép-Európa - múlt és jelen. Előadás (4 ECTS)

(3) Egyéni érdeklődés alapján további szabadon választható kurzusok a kar (BTK), illetve az egyetem (PTE) mindenkori (külföldi hallgatók számára is nyitott) angol nyelvű tanrendi kínálatából
(pl. Társadalmi kommunikáció; Film és média; Informatika; Szociálpszichológia; Romológia; Szociológia; Politológia stb.) - kurzusonként 4 ECTS (előadás esetében), illetve 6 ECTS (szeminárium esetében)

(4) Kísérő szabadidős programok:
- városnézés
- múzeumlátogatások
- színházlátogatások (opera / balett)
- hangverseny
- filmvetítések (mozi, videó)
- vidéki kirándulások (borkóstolóval)
- határon túli kirándulás (magyar nyelvterületen)
- néptánc (Táncoló Egyetem)
- sport

Egyéb szolgáltatások:
Szervezett segítségnyújtás kedvező étkezési és szálláslehetőségekhez

Költségtérítés: 2500 € / fő (min. 7 fővel)

A pécsi részképzés helyi illetékes szervezői:

- a tanszék részéről: Dóla Mónika egyetemi tanársegéd
(tájékoztatás a program tanrendi kérdéseiben)

PTE BTK Nyelvtudományi Tanszék, Hungarológiai Szeminárium.
7624 Pécs, Ifjúság útja 6.
Tel.: (36-72) 503-600/4933
Fax: (36-72) 503-600/4335
E-mail:

- az egyetem részéről: Pozsgai Gyöngyi osztályvezető
(felvilágosítás a program adminisztratív kérdéseiben)

PTE Rektori Hivatal, Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya.
7633 Pécs, Szántó Kovács J. u. 1/b
Tel.: (36-72) 501-500/2418
Fax: (36-72) 251-527
E-mail:

USA-beli partnereink:

- Tarján Gábor
E-mail:

- Collegium Hungaricum Juventutis Occidentalis
E-mail:

A részképzés felelős vezetője: Dr. Szűcs Tibor egyetemi docens, szemináriumvezető

II. Együttműködés a regensburgi egyetem (Universität Regensburg)
Europaeum programjával
("Ungarisch - kompakt")

A 2005/2006-os tanévtől megvalósuló együttműködési formák:
(1) Pécsi terepgyakorlat (tandem-partnerekkel)
(2) Pécsi Nyári Egyetem

Programfelelősök
- német részről: Prof. Dr. Walter Koschmal; Lisa Unger-Fischer; Marton Enikő
- magyar részről: Dr. Szűcs Tibor; Dóla Mónika

III. Együttműködés a budapesti Balassi Bálint Magyar Kulturális Intézettel:
kihelyezett hungarológiai részképzés külföldi hallgatók számára

Részletek: www.bbi.hu

ECL

- európai nyelvvizsga (1989-től)
- nemzetközi nyelvvizsga magyar nyelvből (1996-tól)
- pécsi központtal (1999-től): PTE Idegen Nyelvi Titkárság
- Magyarországon akkreditált vizsgarendszer keretében (2001-től)
- részletek (tájékoztató/jelentkezés/időszerű tudnivalók): www.ecl.hu

Mérés és értékelés európai keretben:
- egységes elvekre épülő nemzetközi nyelvvizsga
- szakmai irányítása: londoni, majd pécsi székhelyű konzorcium
- az európai vizsgarendszer szervezői központja (1999-től), s egyben a magyarországi vizsgaközpont (1996-tól): a Pécsi Tudományegyetem Idegen Nyelvi Titkársága
- jellemzői: egységesség, összehasonlíthatóság, átválthatóság, megfeleltethetőség
- felépítése: a nyelvtudás szerint négyes szinteződés, a készségek szerint négyes tagolódás

A négyes szinteződés:
A szint: a kezdő alapfoknak felel meg, vagyis a hétköznapi kommunikáció legalapvetőbb színterein jelent eligazodást, s kielégíti a turizmus igényeit.
B szint: lényegében emelt alapfok, részleges átfedésben van a középhaladó fokkal, az általános társalgási helyzeteken túl biztonságos kommunikációt föltételez közéleti témákban is, s utat nyit a kulturális alapértékek befogadásához.
C szint: igényes középfok, amelyen már tanulmányokat lehet folytatni, közérdekű kérdések megvitatásában részt venni vagy akár fogékonnyá válni a művészi nyelvhasználat élvezetére.
D szint: mint felsőfok olyan nyelvtudást jelent, amelynek révén a nyelvtanuló nyelvileg egyenrangú beszédtársként szembesülhet az anyanyelvi beszélőkkel, akár szakmailag is, tehát a tárgyaló- és vitaképesség tekintetében; vagyis passzív vonatkozásban megközelítőleg anyanyelvi szint.

A négyes tagolódás:
- A hallás utáni értés mérése két tesztfeladat alapján történik. A szinteken fölfelé haladva természetesen fokozatosan nehezednek a mindig kétszer bejátszott szövegek, mégpedig nemcsak összetettségükben, hanem a természetes élőbeszédhez egyre közelítő tempóval, a több szereplős beszélgetések megjelenésével, autentikus felvételek beiktatásával.
- Az olvasott szöveg megértésének vizsgarésze még ugyanehhez a tesztlaphoz csatlakozik, s fölépítésének elvei is hasonlóak: ugyancsak két részfeladatból áll, és a szintekkel együtt egyre nő az autentikus szövegek aránya.
- Az írásbeli kommunikáció fogalmazási feladatait külön tesztlap tartalmazza. Ebben mindegyik szinten két részfeladatot kell megoldani. Az egyik informális (kötetlenebb, személyes), a másik formális (kötött műfajú, többnyire nyilvános jellegű) szöveg.
- A szóbeli kommunikáció vizsgáján a vizsgáztató egyidejűleg két jelölttel folytat közvetlen beszélgetést, s lehetőség szerint minél többet beszélteti őket egymással is, miközben vizsgáztatótársa folyamatosan értékeli a teljesítményt a szabványűrlap szempontjai szerint.

Az összkép megbízhatósága:
A vizsga egész szerkezetét és a négy részkészség mérését tehát differenciált összetettség, tartalmi és formai változatosság jellemzi. A vizsgázó számára mindez növelheti az esélyesség biztonságát, a vizsgáztatók számára pedig megbízható összképet eredményez. A vizsga négy egysége teljesen egyenrangúan kezeli a négy készség mért eredményeit, ugyanis ezek pontszámai arányosan (25-25 %-kal) részesednek az összesen szerezhető 100 pontból. A vizsga akkor tekinthető minimálisan eredményesnek, ha e maximális pontszámnak legalább a 60 %-át sikerül megszerezni.

Kommunikatív szemlélet:
A műfaji, tematikai és feladatbeli változatosságon túl a kommunikatív szempontok messzemenő érvényesítése biztosítja a vizsgán megidézett helyzetek életszerűségét. A tesztekben a nyelvtan - bár természetesen fontos értékelési szempont - nincs közvetlenül jelen, inkább működésének eredményét, hatását, termékét értékeljük; a vizsga egynyelvűsége is ezt a természetes hatást fokozza. (Fordítási feladatot sem tartalmaz.) Összhatásában tehát a tesztelés messzemenően érvényesíteni kívánja a nyelvi és a kommunikatív kompetencia együttes mérését.
A fogalmazás értékelésében alkalmazott szempontok: nyelvhelyesség, írásbeliség (szövegtagolás és helyesírás), szókincs, stílus, kommunikatív hatékonyság. A beszélgetés esetében hasonlóképpen: nyelvhelyesség, szóbeliség (kiejtés és prozódia), szókincs, stílus, kommunikatív hatékonyság.
Az ún. passzív készségek, vagyis a hallott és olvasott szöveg megértésének készsége ezen a vizsgán teljesen egyenrangú kiegészítője az aktív készségeknek, azaz az írásnak és a beszédnek. A két tömb így arányosan vehet részt a nyelvtudás mérésében.

SZEMINÁRIUMVEZETŐ

Dr. Szűcs Tibor egyetemi docens

Szakmai életrajz
Tanulmányok:
1974-1978 magyar-német szak (Pécsi Tanárképző Főiskola)
1979-1982 magyar szak (Kossuth Lajos Tudományegyetem)

Tudományos minősítés:
1983 bölcsészdoktor / magyar nyelvészet (KLTE).
Értekezés: Balázs Béla: A kékszakállú herceg vára. A misztérium
szövegének szemiotikai és szövegnyelvészeti elemzése (220 p.)
1998 PhD / alkalmazott nyelvészet (JPTE).
Értekezés: Magyar-német kontrasztív nyelvészet a hungarológiában (a magyar mint idegen nyelv és kultúra közvetítésében). 241 p.

Folyamatban:
2006 habilitáció (PTE).
Értekezés: A magyar vers - kettős nyelvi tükörben (német és olasz fordításokban). 283 p.

Nyelvismeret:
angol, német, olasz, orosz

Munkahelyek:
1977-1982 kísérleti anyanyelvi nevelési program oktatása a Pécsi Tanárképző Főiskola
1.sz. Gyakorló Általános Iskolájában (Bánréti Zoltán programja, 4-8. o.)
1978/79 tanári tevékenység különböző pécsi iskolatípusokban (gyakorló általános
iskola, szakmunkásképző intézet, gimnázium)
1979-1985 tudományos munkatárs (PTF / JPTE Tanárképző Kar)
1985-1989 egyetemi adjunktus (JPTE Nyelvi és Kommunikációs Intézet)
1989-1994 magyar lektor (Universität München: Institut für Finnougristik)
1994-1998 egyetemi adjunktus (JPTE BTK Nyelvtudományi Tanszék)
1999-- egyetemi docens (PTE BTK Nyelvtudományi Tanszék)

Egyetemi kurzusok:
1979-1989 (PTF/JPTE) Nyelvművelés; Beszédművelés
A nyelvtudomány alapjai. Magyar nyelvészeti proszeminárium
Jelentéstan. Szemiotika; Művészetszemiotika
1989-1994 (München)
Ungarisch I-II-III; Ungarische Konversation I-II
Ungarische Landeskunde; Ungarische Kulturgeschichte
Ungarische Literatur und Kunst; Einführung in die Hungarologie
Übersetzungsübungen; Ungarische Grammatik. Die ungarische Wortstellung
Die Terminologie der ungarischen Sprachwissenschaft
Die Terminologie der Hungarologie in ungarischen Fachtexten
1994- (PTE) Medien (Német fordító- és tolmácsképző tanfolyam)
Bevezetés a magyar mint idegen nyelv/hungarológia tanulmányozásába
Magyar-német kontrasztív nyelvészet/szemantika
A magyar-német kontrasztív nyelvészet és a fordításelmélet
A nyelvtudás szintjei a funkcionális magyartanításban
A magyar mint idegen nyelv kontrasztív és kommunikatív oktatása
A magyar irodalom a fordítások tükrében
A versszöveg a fordítás tükrében
A magyar zene a külföldi hungarológiai oktatásban
A magyar művészet a külföldi hungarológiai oktatásban
Magyar mint idegen nyelv / hungarológia kutatási szeminárium
Magyar nyelvészeti bevezetés
Magyar szókincstan és jelentéstan
Magyar szóalaktan
Magyar stilisztika
Szakdolgozati szeminárium

A magyar mint idegen nyelv egyetemi oktatása (és szervezése több program keretében):
- hungarológiai kurzusok (1986-tól)
- belső szakosodás keretében (1992-től): 40 kredites specializációként magyar és/vagy idegen nyelv szakos hallgatók számára
- nappali tagozatos szakként (1998-tól)
- levelező tagozaton indított szakként (2001/2002-től)
- az alkalmazott nyelvészeti doktori program elágazásaként (1997-től)
- a budapesti Balassi Bálint Intézetben folyó (tőlünk akkreditált) két féléves kihelyezett hungarológiai részképzés - három programtípussal (2002/2003-től)

Közéleti (tudományos közéleti) tevékenység:
(a) az egyetemen:
szemináriumvezető (2002-); tanszékvezető-helyettes (1994-); programvezető az alkalmazott nyelvészeti és a kiegészítő (levelező) képzésben (1994-); a PTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola Alkalmazott Nyelvészeti Programja: szakbizottsági tag, a hungarológiai elágazás (DLH) programfelelőse (1999-); a PTE BTK Kari Tanácsának tagja (1998-2003); a kari Tanulmányi Bizottság elnöke (2001-); záróvizsga-bizottsági elnök (1998-); kari Erasmus-program: a hungarológiai cserekapcsolatok koordinátora (Berlin, Bayreuth; Aquila, Udine, Strasbourg); Hungarológiai Évkönyv: főszerkesztő (2000-); több helyi tudományos rendezvény szervezője

(b) az egyetemen kívül:
MTA: köztestületi tag (I. Nyelv- és irodalomtudományok Osztálya, Nyelvtudományi Bizottság; 1999-)
PAB nyelvtudományi munkabizottság: tag (1983-), I. sz. szakbizottság titkára (1999-)
Magyar Nyelvtudományi Társaság: tag (1986-), a pécsi csoport elnöke (2005-)
MTA Alkalmazott Nyelvészeti Munkabizottság: tag (2000-)
Hungarológus Oktatók Nemzetközi Társasága (HONT): tag (1990-/2005-)
Anyanyelvi Konferencia "Hungarológiai Műhelyek" programbizottsága: tag (1998-)
Magyar Szemiotikai Társaság: tag (1989-)
Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvoktatók Egyesülete (MANYE): tag (1995-), választmányi tag (1998-2004), külügyi titkár (2001-2003)
Állami Nyelvvizsga Bizottság: vizsgáztató magyar nyelvből (1994-)
ECL: magyar nyelvi szakértő/fővizsgáztató (1996-)
Magyar mint idegen nyelv szakbizottság: koordinátor (1999-)
Balassi Bálint Intézet (Budapest): a Tudományos Tanács tagja (2002-2004)
Fédération Internationale des Professeurs de Langues Vivantes (FIPLV): tag (1995-)
Gesellschaft für Angewandte Linguistik (GAL): tag (2001-)
Internationaler Arbeitskreis Sonnenberg (Gesellschaft für Kulturaustausch e.V.): tag (1994-)
THL2 (Journal of Teaching Hungarian as a 2nd Language and Hungarian Culture - A magyar nyelv és kultúra tanításának nemzetközi szakfolyóirata (BBI, Budapest):
szerkesztőbizottsági tag (2005-)